Kakukk (Cuculus canorus)
Költési időben előfordul Európa és a mérsékelt égövi Ázsia nagy részén. vonuló madár, a telet Délkelet-Ázsiában, Közép- és Dél-Afrikában, valamint a Fülöp-szigeteken tölti. Magyarországon a hegy és dombvidékeken, valamint a síkságokon egyaránt elterjedt. Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő.
Testhossza 33 centiméter, szárnyfesztávolsága 55-60 centiméter, testtömege 110-130 gramm. Tollazata világos, hátán szürkéskék színű, szürkén csíkozott alsó része hasonlít a karvalyéra. Lehetséges, hogy ez a hasonulás egy formája, amivel a kakukk elijeszti a kisebb madarat a fészkéről, hogy saját tojását belerakhassa. 12 tollú farka halvány hamuszürke. Jellegzetes hangját hegyvidéken már április 10- körül hallatja, az Alföldön csak április vége felé szólal meg, de ugyanakkor itt még július közepén is hallani, míg a hegyvidéken János-nap táján már elhallgat.
Sajátos fészekparazita életmódot folytat. Hegyvidéki erdőkben a vörösbegy (Erithacus rubecula ), síksági mocsarakban, nádasokkal övezett tavaknál pedig a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) a fiókáit leggyakrabban felnevelő dajkamadár. Nálunk mintegy 30 faj fészkében találtak már kakukktojást.
A költési időszaka május-július közt van. Mintegy 9-25 fészket is meglátogat, melyekbe egy-egy tojást rak. A fiókák 12 napi kotlás után kelnek ki, rendszerint hamarabb, mint a gazdamadár fiókái. A frissen kelt kakukkfióka kilöki a fészekből a többi tojást, vagy akár a frissen kelt mostohatestvéreit is, ezért a mostohaszülők egyetlen fiókaként nevelik. A fiatal kakukkok 19-24 nap után repülnek ki, de csak 50 naposan lesznek önállók.