Kis kócsag (Ergetta garzetta)
Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália melegebb, vízközeli vidékein költ, de újabban az Újvilágot is meghódítja, kezdve a Karib-tenger szigetein és Dél-Amerika északi részén. Telepes fészkelő, a Duna, a Tisza, valamint mellékfolyóik ártéri ligeterdeiben és az Alföld fákkal és bokrokkal tarkított mocsaraiban. Jelentős telepe található a Kis-Balatonban, a szegedi Fehér-tavon, az izsáki Kolon-tavon, valamint korábban a Péteri-tavon. Hosszútávon vonuló madár, a telet Afrikában és Dél-Ázsiában tölti. Hazánkban márciustól szeptemberig figyelhetjük meg.
Testhossza 55-65 centiméter, szárnyfesztávolsága a 88-95 centimétert is eléri. A nemek hasonlóak, az egyes egyedek tömege 350-550 gramm körül mozog. A kis kócsag tollazata kikelésétől fogva fehér, csőre és csűdje fekete. Lábujjai, azaz "lábfeje" élénksárga., ami jól látható röptében. Arcbőre kékes színű, de nászidőszakban rövid időre narancssárgává válik. Nászruhája szintén fehér, hosszú, lehajló bóbita, és néhány díszesebb szárnytolla nő.
A közepes termetű, társas gázlómadárak közé tartozik. Élőhelyét édesvizű mocsarak, partmenti lagúnák, árterek képezik. Halakat, kétéltűeket, vízirovarokat, fogyaszt – olykor a gémfélék kivárásra és villámgyors lecsapásra épülő vadászstratégiájával él, máskor viszont felkavarja az iszapot és fut a préda után a sekély vízben. Röpte jellegzetes, a többi gémféléhez hasonló: hátranyújtja lábát, nyakát S alakban hátragörbíti, s lassú, nehézkes szárnycsapásokkal halad a levegőben. Hangja a rövid, éles rikácsolás.
Költőtelepeket alkot, többnyire folyó menti ligeterdőkben, mocsári facsoportok közelében. Kevés anyagból álló fészkét főként ágakból építi bokrokon, fákon. A párzásra májusban kerül sor. Évente csak egyszer költ. Tojásai halványkék színűek. Egy alkalommal 3-6 tojást rak, melyeken 21-27 napig ül a két szülő felváltva. A fiókák fehér pehelytollakkal jönnek a világra, a fészket csak 40-45 nap után hagyják el.
